Csehországnak 675 milliárd koronájába (8775 milliárd forint) fog kerülni a karbonsemlegesség elérése. Ezzel a pénzzel az Európai Uniónak számolnia kellene a következő költségvetési időszakban - közölte Andrej Babis cseh kormányfő szerdán a Twitteren megjelent bejegyzésében.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
Kihátrált a finn miniszterelnök mögül az ötpárti kormánykoalíció egyik pártja és mivel korábban több párt is bizalmi szavazást kezdeményezett Antte Rinne ellen, így ennek eredményét már meg sem várta, hanem kedden benyújtotta lemondását az államfőnek, aki azt el is fogadta – írja az MTI. Finnország az idei második félévben az EU soros elnöki tisztségét tölti be, így Rinne távozása a finn elnökség utolsó heteire, így a december közepi EU-csúcsra is jelentős árnyékot vet.
Hivatalosan is kinevezte az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot csütörtökön a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács.
Lezárultak az intézményközi tárgyalások, az Európai Parlament és az Európai Unió közlekedési minisztereiből álló tanácsa megegyezett a digitális áruszállítási információk egyszerűbb használatáról szóló közös szövegtervezetről, amely a vállalkozások számára egyszerűbbé teszi az információk továbbítását a hatóságoknak - tudta meg az MTI a tárgyalás részleteit ismerő forrásoktól csütörtökön.
26 uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának mai brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát - írja a Bruxinfo. A magyar és lengyel ellenkezés miatt a finn soros elnökség csak a saját nevében adott ki egy értékelő anyagot, de rövidesen megjelenik majd tőlük a 2021-2027-es uniós költségvetés részletes javaslata és benne a jogállamisági feltételrendszer kifejtése is.
Megállapodásra jutottak az Európai Unió következő évi, azaz 2020-as éves költségvetéséről a tagországok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament (EP) küldöttei - jelentették be hétfő este Brüsszelben.
Az Európai Parlament két pénzügyi szakbizottsága együttes ülésén nagy többséggel elfogadta, és támogatta az EP tárgyalási pozícióját a jogállamiság és a költségvetési pénzek összekapcsolása érdekében – írja az Eurológus.
Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió soron következő hét éves költségvetésének tárgyalása. A Portfolio október 26-i cikkében részletesen elemezte az asztalon lévő javaslatokat, álláspontokat. Egyben idézte Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettesének véleménycikkét a Magyar Nemzetből. Az alábbi írás ez utóbbival vitatkozik, felvázolva, miként kellene viszonyulnia a fejlesztéspolitikához egy az EU-val szemben együttműködőbb magyar kormányzatnak.
A brit kormány hivatalosan értesítette hétfő este az Európai Tanács elnökét arról, hogy elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztásáról hozott döntést, így biztossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az EU-ból csütörtökön, a Brexit eddigi határnapján.
Egyhangúan támogatja mind a 27 bent maradó tagállam az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének január 31-ig történő elhalasztását - jelentette be a mai brüsszeli tanácskozást követően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
37 év óta példátlan módon egy szombati napon ült össze rendkívüli ülésre a brit parlament alsóháza, hogy a Boris Johnson brit kormányfő által minap az EU-val elért módosított kilépési megállapodás tartalmát jóváhagyassa. Mivel azonban a jóváhagyási kéréshez fajsúlyos módosító indítványok is érkeztek, és közülük az egyikről biztosan szavaznak, így akár már ma este 3 hónapos Brexit-halasztásra kényszeríthetik Johnsont, korábbi ígéretével teljesen ellentétesen. Közben gigantikus tüntetés zajlik Londonban a második Brexit-népszavazás érdekében és erről is van ma szavazási indítvány, így tényleg rendkívüli jelentőségű, ami ezekben az órákban zajlik a Westminsterben és környékén.
A csütörtök éjszakába nyúló EU-csúcs első napján nem sikerült a tagállami vezetőknek megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, így egyelőre továbbra is bizonytalan, hogy mikor kaphatja meg a két nyugat-balkáni állam a zöld jelzést Brüsszeltől. Közben Törökország erős kritikát kapott az EU vezetőitől.
A francia és a holland vétó miatt immár harmadszorra is elhalasztották az EU-tagállamok illetékesei azt, hogy végre megkezdődhetnek-e Észak-Macedóniával és Albániával a csatlakozási tárgyalások, ezzel sokak szerint újra csorba esett az EU „becsületén”. A Bruxinfo helyzetösszefoglalója szerint még van remény arra, hogy az e hét csütörtök-pénteki EU-csúcson az állam- és kormányfők mégis megadják a felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére és ezzel a nyugat-balkáni térségnek fontos üzenetet tudnak küldeni.
Az EU28-ak külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban egységesen elítélték az Észak-Szíriában indított török katonai akciót és megfogadták, hogy nem szállítanak több fegyvert Törökországnak. Az EU rövidesen szankciókkal sújtja azokat a természetes és jogi személyeket, akiknek közük van a Ciprus partjainak közelében folyó illegális török próbafúrásokhoz - írja a Bruxinfo.
Bár biztató híreket kaptam az ír miniszterelnöktől a brit miniszterelnökkel folytatott tegnapi egyeztetés után, ezidáig London nem nyújtott be reális és működőképes új Brexit-javaslatot – hűtötte le a kedélyeket az Európai Tanács elnöke a Reuters tudósítása szerint.
A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt, az Európai Régiók és Városok Hetében adott ki közleményt ma az Európai Bizottság, amelyben azt sürgeti, hogy másfél évi egyeztetés után a tagállami vezetők most már „nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt.”