Az Európai Tanács ma következtetéseket fogadott el a nagymértékben digitalizált Európa 2020 utáni jövőjéről "A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió" címmel.
Kiadta éves értékelését a nyugat-balkáni államokról ma az Európai Bizottság és ezzel párhuzamosan Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdésére szólított fel szerdán a testület. A Bizottság kiemelte, hogy a két ország végrehajtotta az ennek feltételeként előírt reformintézkedéseket.
A kedd esti informális EU-csúcs után is megmaradt a látványos nézetkülönbség Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök között arról, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Míg a kancellár egyértelműen Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet támogatja, addig a francia elnök vagy Michel Barnier Brexit-főtárgyalót, vagy olyat, aki tud franciául is. Macronhoz hasonlóan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is azt hangsúlyozta: az idén megüresedő négy uniós csúcsposzt felére női vezetőnek kell kerülnie, így például az állítólag a V4-ek által is támogatott Kristalina Georgieva, a Világbank bolgár származású vezérigazgatója is abszolút versenyben van Margarethe Verstager versenyügyi biztos mellett. Tusk és Merkel tervei szerint a június 21-22-i EU-csúcson "csomag megállapodás keretében" már dűlőre kellene jutni a személyi kérdésekben.
A Világbank vezérigazgatója, a bolgár származású Kristalina Georgieva erős versenyző az Európai Bizottság elnöki posztjára és már tárgyaltak a személyéről a múlt heti nagyszebeni EU-csúcson is az állam- és kormányfők - tudta meg két forrásból is a Bloomberg. A május 26-i EP-választás után két napra már össze is hívták az újabb EU-csúcsot, hogy első körben egyezkedni tudjanak az idén megüresedő fontos brüsszeli posztokról.
Az Európai Tanács vezetője szerint akár 30 százalékos esély is lehet arra, hogy Nagy-Britannia nem lép ki az Európai Unióból.
Első alkalommal folytatnak érdemi vitát a következő ötéves ciklus stratégiai irányairól a mai félnapos nagyszebeni informális csúcstalálkozójukon az EU27-ek vezetői, akik "félszemmel" ugyanakkor már a május végi európai választásokat követő jelölési procedúra felé kacsintanak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke várhatóan bejelenti, hogy két nappal az EP-szavazás után rendkívüli csúcstalálkozót hív össze Brüsszelben - vetíti előre összefoglalójában a Bruxinfo.
Angela Merkel német kancellár lehetséges közelgő távozásáról jelentek meg találgatások a német sajtóban hétfőn, miután pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke rendkívüli vezetőségi ülést hívott össze június elejére.
A tagállamok illetékes minisztereiből álló Európai Tanács ma megállapodott a 2021-2027 közötti évekre vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogram végrehajtása céljából előirányzott operatív célkitűzésekről és tevékenységtípusokról - áll a Tanács sajtóközleményében.
Az Európai Tanács elfogadta a földgázirányelv módosítását, amelynek értelmében az uniós szabályok mostantól a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló vezetékekre is kiterjednek.
Az Európai Tanács a mai napon határozatot fogadott el az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó "bölcsek" magas szintű munkacsoportjának létrehozásáról - áll a Tanács közleményében.
Összehangolt közleményt adott ki az EU legfelső vezetése arra a fejleményre, hogy a brit parlament alsóháza ma hatalmas többséggel elutasította a Brexit-megállapodás kiegészített változatát is. Sok képviselő a döntéskor abban reménykedhetett, hogy a döntésükkel küldött üzenet hatására majd még jobb feltételeket tud kicsikarni az ország az EU-tól. Az EU egységes üzenete azonban ez: ennyi volt, nincs több tárgyalás a Brexit feltételeiről, és éppen emiatt jelentősen megnőtt a rendezetlen brit kiesés esélye az EU-ból még akkor is, ha a brit kormány március 29-ről valamilyen hiteles indokkal el tudja halasztatni a kilépés dátumát.
Az Európai Tanács is elfogadta az olcsóbb külföldi kártyás vásárlásról és az eurós átutalások azonos árazásáról szóló szabályokat, melyek többsége 2019. december 15-ével válhat hatályossá - olvasható az Európai Tanács közleményében.
Minden eddiginél határozottabb EU-s felsővezetői jelzés érkezett arra, hogy a káosz elkerülése érdekében el kellene halasztani a március 29-én éjfélre előirányzott Brexitet. Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke ugyanis kendőzetlenül emellett foglalt állást ésszerűségi okokra hivatkozva, miközben Theresa May brit kormányfő hivatalosan még mindig elutasítja ezt a felvetést. A Brexit elhalasztására, mint a drámai végjáték egyre esélyesebb kimenetelére, már egy reggeli cikkünkben felhívtuk a figyelmet:
Aláírta ma Kijevben Petro Porosenko ukrán államfő azt az alkotmánymódosítást, amellyel bekerült az alaptörvénybe Ukrajna törekvése az EU- és a NATO-csatlakozásra és amelyet 2023-ig meg is kell kezdenie az országnak. A ceremónián Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is beszédet mondott és kemény üzeneteket fogalmazott meg azon uniós tagállamok felé, amelyek esetleg akadályoznák az ukránok uniós és NATO-közeledését.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Szerda este megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói között a digitális szerzői jogokról, amelynek értelmében az alkotók, újságírók jobb tárgyalási pozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben. Fontos egyúttal, hogy a szerzői jogi szabályzás a szólásszabadságot továbbra is fenntartja.
Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.
Rendkívül éles kirohanást intézett ma az Európai Tanács elnöke azok felé, akik szerinte átgondolatlanul szorgalmazták anno a Brexitet és most már úgy látja, hogy a brit kilépés visszafordíthatatlan, meg fog történni.
A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva - írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján. A német nagykövet fenyegetése szerint ezt a lépést nem fogják elfelejteni akkor, amikor majd a 2020 utáni EU-s költségvetés kereteiről és a kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerrel való összekötéséről tárgyalnak. A Portfolio megítélése szerint az ügy azért is fontos, mert vannak arra utaló jelek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés végső elfogadása és így a jogállamisági kritériumokról a döntés végülis a 2020 második felében esedékes német EU-elnökség idején születik meg. Ha viszont nem is húzódik addig az ügy, a német befolyás akkor is kellemetlen helyzethez vezethet Magyarország számára a 2020 utáni EU-pénzek terén.
Bár az EU számos vezetője lényegében lesöpörte a Brexit-megállapodás és benne az északír-ír tartalékmegoldás újratárgyalási próbálkozását, amire a brit parlament tegnap felkérte Theresa Mayt, mégis úgy tűnik, hogy a következő napokban ebbe az irányba akar tovább haladni a brit kormány. Erősen kérdéses azonban, hogy a Brexit-megállapodás vitatott részében érdemi változást tud elérni addig, amíg fel nem ad valamit a kilépés eddigi feltételeiből. Amíg ez nem történik meg, várhatóan folytatódik a belpolitikai káosz, az idő múlása miatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy vagy a megállapodás nélküli kizuhanás (no-deal Brexit), vagy a március 29. utánra eltolt brit kilépés forgatókönyve valósul meg.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szerintük kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg egyetlen nap alatt.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén.
Ezt állítja az ukrán vezér, aki rálát az adatokra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
